The Way Back - Vélemény

2020.07.24

Ben Affleck alakítása tökéletes és a történet egy görbe tükörképe régi önmagának. 

Előzetesen

A mai Magyarországon, de szinte az egész világon komoly társadalmi problémának számít az alkoholizmus, amit már megannyi film próbált feldolgozni és van ezek között jó is és rossz is. A The Way Back pedig történetében eléggé közhelyes, de én már a film bemutatójánál is ( IDE kattintva meg tudod nézni ! )  szembe állítottam a Hazafutás című filmmel és őszintén bevallom, hogy ehhez a filmhez is mértem Affleck legújabb filmjét, mivel nagyon sok történetbéli hasonlóság van a két film között, szinte már egybe forrnak itt-ott és pont emiatt nagyon féltem, hogy nem fog valami kimagasló élményt nyújtani számomra a film, de amennyire klisés a történet épp annyira hatásos az Affleck által nyújtott teljesítmény, pláne úgy, hogy tudjuk a színészről miken ment keresztül és valószínűleg a történet mesélés egy görbe tükröt állított elé, ami megmutatta számára, hogy régebben milyen életet is élt és talán a film maga egy fura kúrának is mondható a színész életében.  
Illetve érdemes megjegyezni, hogy Affleck egyre inkább hozza vissza régi önmagát a képernyőn, hiszen már a Az utolsó akarat című Netflixes filmben is nagyon nagyot alakított az én szememben és jó látni, hogy talán végre kimászik abból a gödörből, amiből az általa alakított Jack is próbál kiszabadulni , a film pedig majdnem tökéletes módon mutatja be az alkohol által elnyomó uralkodás alól való felszabadulást.

Kíváncsian várom Affleck új alakításait, mert ha ezen az úton halad tovább akkor nagyon jó úton halad és egy nap ennek okán elérheti a régi magasságokat ahol volt. Miközben sokan kritizálják érdemes megemlíteni, hogy szerintem Ben Affleck egyáltalán nem rossz színész ! Csak picit félre csúszott az elmúlt pár éve, amit rossz volt végig nézni és hallgatni a híreket, hogy miket csinált önkívületi állapotban. A film készítői pedig nagyon jó döntést hoztak amikor őt kérték fel a szerepre. Hiszen ezáltal teljesedhetett be újra Gavin O'Connor és Affleck együttműködése A könyvelő című produkció után. 

A Vélemény

Ahogy azt már említettem az előzetesben is a filmet én szeretném összemérettetni az általam nagyon kedvelt Hazafutás című produkcióval, amiben Scott Elrod szinte ugyanolyan megható és szívig hatoló alakítással formálta meg a lelki válságban szenvedő Cory Brandet és nemhiába állítom, hogy ha megnézed a filmet nem biztos, hogy szemed szárazon marad.

A történet a sportfilmek alapvető motívumát veszi elő egy konkurens kosárcsapat képében akik természetesen legyőzhetetlenek, míg a Jack által vezetett csapat annyira nem erős, de a film során láthatjuk a folyamatos munkát és küzdelmet - SPOILER - , ami természetesen meghozza gyümölcsét és a filmvégén maguk alá gyűrik a legyőzhetetlennek bemutatott csapatot. Ezt a fáradhatatlan történetet már megannyi sport film feldolgozta, de először engem a már meg annyiszor emlegetett Hazafutás című alkotás érintett meg annyira, mint a The Way Back. Hiszen természetesen a történet már nagyon sokat megélt, de egy ilyen típusú drámánál nem is az számít, hogy a csapatunk győzedelmeskedik vagy sem, hanem az, hogy a főszereplő alakítása mennyire tudja vissza adni a történet emberi oldalát és mennyire tudja megérinteni a képernyő előtt ülő személyt. Eléri-e azt a film, hogy a néző elkezdjen együtt érezni vele és elgondolkodjon azon, hogy ő mit csinálna a főszereplő helyében. Amennyiben ez a motívum megjelenik egy ilyen fimben akkor nincs miről beszélni mert a film akkor már sikeresnek számít, hiszen elérte a legfontosabb célját. Ebben a filmben pedig ez teljes mértékben megvalósul annak következményében, hogy színészi játékában Affleck nagyon régen mutatott meg ennyit saját magából. Az egész történet futtatás során érződik valahol  Affleck valódi személyisége, ami egy árnyként kíséri végig Jack karakterét és picit össze is ér néhol a két karakter. Talán, sőt biztos ezért sikerült a filmnek ennyire megérintenie és a drámai műfaj összes célját megvalósítania. Arról pedig már nem is beszélve, hogy a rivális csapat legyőzésével és Jack karakterének a piedesztálra emelésével még messze nem ért véget a történet ! Hiszen a film vége betekintést enged egy olyan világba, amibe talán csak azok nyertek eddig akik megvívták ezt a harcot és tökéletesen mutatja be azt a tényt, hogy ha valaki felépül akkor a harcnak azzal még nincs vége, hanem ez egy életet átölelő harc. Mondhatnám, hogy ebben még a Hazafutás is hibázott hiszen nagyon rosszul és érthetetlen módon zárja le azt a történetet, ami olyan szintekre juttatott el engem, mint néző, hogy egy filmnézése során először érte el az azonosulás teljes beteljesedését. Annál a filmnél tudtam először teljes mértékben együtt érezni a főszereplővel és átérezni azokat a lelki gyötrelmeket, amiken keresztül megy Cory is a szemünk láttára. 
Bár a The Way Back ezt a szintet nálam nem érte el, de az biztos, hogy a drámai-sport világában egy nagyon nagy szintre emelkedett és ez elsősorban köszönhető Ben Affleck alakításának, aki talán picit érezte, hogy most ennél a filmnél muszáj többet mutatnia saját magából és netán ez hozzájárult egy picit a saját maga gyógyulásához is. 

Összegzés

A The Way Back egy klisés történetet képes olyan módon elmesélni, ami egyenesen a lelkünkig hatol, ha egy picit is képes a néző befogadni azt a nagyon súlyos üzenetet, amit szeretne közvetíteni Ben Affleck alakításán keresztül. Aki szereti a dráma filmeket és a nehéz emberi sorsokat, harcokat annak biztosan tetszeni fog a film és megtalálja benne a számára tetszetős műfaji elemeket, aki pedig annyira nem ragaszkodik ezekhez az elemekhez, annak a kosárlabda meccsek és edzői teljesítmény mutathat egy olyan film képet, amire talán azt mondja majd, hogy tetszett neki még akkor is ha a filmnek nem a sport a központi eleme még ha első ránézésre úgy is tűnik. 

A film pontozása: 8/10

Email: mooviekingfrombudapest@gmail.com
Instagram: @moovie_king
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el