Én amikor először láttam a film első előzetesét azt hittem, hogy kapunk még egy a Zene és szöveghez hasonló filmet, amit picit új köntösbe bújtattak. Ez a sejtésem pedig valamennyire alátámasztást is nyert viszont a készítők és Nisha Ganatra valami olyan módon nyúlt hozzá a filmhez, ami nagy meglepetésemre, de működött valamennyire és azt éreztem, hogy leköt a film annak ellenére is, hogy maga a történetvezetése és maga az egész történet olyan kínosan vontatottnak tűnik. Illetve többek között volt olyan érzésem a film közben, hogy egy-egy jelent már csak időhúzás miatt került bele a filmbe és, amikor ezt érzem akkor nem nagyon tudom túl tenni magam rajta és ez sajnos itt is pont így történt, amikor pedig nagy nehezen kezdtem magam túltenni rajta akkor természetesen jött még egy olyan rész a filmben, ami egyértelműen időhúzás volt. 

Annak érdekében, hogy megmagyarázzam mire is értem ezt ott van például Maggie haza utazása. Nézzük csak meg a filmnek azt a szegmensét.

A film alaphibája pedig pont ez, hogy tele van ehhez hasonló elemekkel. Épp ez az oka, hogy tele vagyok vegyes érzésekkel a film kapcsán, hiszen volt amikor nagyon jónak éreztem a történet ritmusát és akkor működött is a film és azt éreztem, hogy igen ez így jó lesz, de a film szinte azonnal elvette tőlem ezt az érzést valami megmagyarázhatatlan jelenettel.

Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy igazából a zenés filmek szinte mindig egy kis plusz előnnyel indulnak más filmekhez képest, hiszen az emberek többsége szereti ha egy filmes élmény közben a zene is belopja magát a fülébe ez pedig itt sem hiányzott mert szerintem nagyon dallamos és jó zenéje van a filmnek és pont ez, ami picit felháborít, hogy ha mérlegre szeretném tenni a filmet akkor igazából egy végeláthatatlan vitába kezdek magammal, hiszen majdnem annyi pozitívumot találtam a filmben, mint negatívumot. Ennek pedig nem szabadna bekövetkeznie ha egy film úgy van elmesélve ahogy azt illik egy ilyen műfajban. Picit dühös is lehetnék Nisha Ganatra, hogy nem tudott végig olyan rendezést produkálni, mint a film egyes jeleneteinél és igazából ha ezt a film teljes egészén végig tudta volna vinni akkor egy marha jó film lett volna és ez az igazán dühítő ! Amikor pedig még az előbb azt írtam, hogy jól nyúltak hozzá a filmhez azt kizárólagosan Grace Davis karakterére értettem mert ő az egyetlen olyan karakter a filmben, aki tud veled kapcsolatot teremteni és érzelmeket kiváltani, ami valljuk be egy drámánál azért elég fontos ! Tracee Ellis Ross alakítása majdnemhogy tökéletes, hiszen ahogy említettem sokszor át tudja veled éreztetni, hogy a sikernek és csillogásnak van ám egy másik oldala is, ami lehetséges, hogy nem annyira vonzó, mint azt sok ember gondolja. Viszont ezzel szemben vannak ennek a karakternek is olyan jelenetei, amik kínosan semmit mondóak ! Természetesen erről nem a színésznő tehet hanem a stábtagok viszont azt már nem éreztem rajta, hogy azokból a jelenetekből is szeretne mindent kihozni. 

Amennyiben pedig nem szeretnék eltérni a karakterek elemzéséről bele kezdhetnék Maggie elemzésébe is csak hát nincs mit elemezni. Mármint Dakota Johnson is próbált mindent kihozni saját karakteréből, de Maggie-ből nem lehetett mit kihozni. Szinte semmi háttértörténetet nem kapunk hozzá csak annyit, hogy egy cuki aranyos lány aki személyi asszisztens, de közben vannak produceri ambíciói is. Ezzel pedig a karakternek vége. Ki veséztük erős két mondatban, ami borzalmas ha belegondolok, hogy a film főszereplőjéről beszélünk.

Viszont, hogy ne csak negatívat mondja a filmről az biztos, hogy egy aranyos film lett és végre megjött a film utolsó harmada, ami tartogatott egy olyan csattanót, ami épp annyira volt elég, hogy egy kis vigyort csaljon az arcomra és azt érezzem, hogy "Végre valami ! Nem teljesen reménytelen a film története ! " Viszont akkor is ott van, hogy a film másik két harmada egyszerűen lapos és mindvégig csak egy izgalmas karaktert tudott felvonultatni és az sem a főszereplőnk volt. 

Zárásképpen pedig csak annyit mondanék, hogy ez biztos nem életem legjobb zenés drámája volt, de a jelen helyzetben sokaknak akár kellemes kikapcsolódást is nyújthat a film. De műfajilag egyszerűen nem érte el nálam a várt szintet, ami egy pici csalódással töltött el. 

A történet akár jó is lehetett volna, de a biztonsági játék miszerint semmi cselekménye nincs a filmnek illetve, hogy a karaktereknek nulla háttértörténete van az ahhoz vezetett, hogy a film első két harmadában azon gondolkodtam, hogy lehet nem fogok jót írni erről a filmről. Majd jött egy erős harmadik harmad, aminek a vázát ha át tudták volna ültetni az egész filmre akkor egy nagyon jó film született volna. 

A szereplők nagyon jól helytálltak és egyedül Tracee Ellis Ross húzza fel az első harmadokat vicces és jó hangulatú játékával, ami egy minimálisan, de tudta ellensúlyozni a történet unalmasságát. A filmben lévő dalok pedig szépen teszik a dolgukat és kísérik a történetet végig a film teljes egészén.